Nagyon régóta és nagyon vártuk a csapadékot Debrecenben... Ma kora este megérkezett a vihar. Csapadékot alig hozott, de viharos széllökései az egyetemi campus és a környék fáit nagyon megtépázták...
Keresés ebben a blogban
2025. július 7., hétfő
Cikk a Frontiers in Forests and Global Change folyóiratban
Megjelent Mészáros Ilona társzerzőségével a „Radial growth projections reveal site-specific futures of different oak species with contrasting water availability in SW Hungary. „Radial growth projections reveal site-specific futures of different oak species with contrasting water availability in SW Hungary” című közlemény a Frontiers in Forests and Global Change című folyóiratban (Frontiers Media SA, Q1). A cikk szabadon olvashatóés letölthető itt.
Abstract
The growth and vitality of forest
ecosystems in Central Europe are expected to be affected by climate change,
posing a challenge for forest management. In this study, we examined and
projected the relationship between growth and climate for dominant sessile oak
(Quercus petraea (Matt.) Liebl.) and
Turkey oak (Quercus cerris L.) trees
in two sites in Hungary, each with different water availability. We developed a
single linear mixed model based on tree age, climatic water balance and insect
outbreak for the study period (1971–2021) to estimate the impact of projected
climate change in the 21st century on basal area increments until 2100 using
two climate scenarios (RCP4.5 and RCP8.5). Our study suggests that the growth
response of oak species to different seasonal water balances is site and
species-specific. We found that the water balance of the previous winter had a
significantly greater influence on the growth in the stands of the dry site
than in the stands of the wet site. Q.
cerris reacted more sensitively to the water balance conditions of the
previous summer than Q. petraea. Predictive models forecast a general growth
decline of up to 10.8% for both oak species during the 21st century compared to
past growth with a significant change according to the RCP8.5 scenario.
Additionally, the models predict a significantly greater decrease in growth in
the more humid site compared to the xeric site which could be attributed to the
site-specific response of growth to the winter water balance. At the same time,
we did not detect significant differences in the future growth of the two oak
species. These findings provide insights into the climate-related factors
influencing growth in Hungarian oak forests.
Összefoglalás
Közép-Európa erdei ökoszisztémáinak
növekedését és életképességét várhatóan befolyásolja az éghajlatváltozás, ami
kihívást jelent az erdőgazdálkodás számára. Ebben a tanulmányban két domináns
tölgyfaj, a kocsánytalan tölgy (Quercus
petraea (Matt.) Liebl.) és a csertölgy (Quercus
cerris L.), növekedése és a klimatikus tényezők közötti összefüggéseket
vizsgáltuk két eltérő vízellátottságú magyarországi helyszínen. A 1971-2021
időszakra a fák életkora, a klimatikus
vízmérleg és a rovargradációk alapján kidolgoztunk egy lineáris vegyes modellt,
annak érdekében, hogy két éghajlati forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) alapján
megbecsüljük a 21. században várható éghajlatváltozás hatását az körlapterület
növekedésére 2100-ig. Az eredmények azt
jelzik, hogy a vizsgált tölgyfajok növekedési reakciója a szezonálisan eltérő
vízháztartási feltételekre termőhely- és faj-specifikus. Megállapítottuk, hogy
az előző tél vízháztartása szignifikánsan nagyobb hatással volt a növekedésre a
száraz termőhely állományaiban, mint a nedves termőhely állományaiban. A Q. cerris érzékenyebben reagált az előző
nyár vízháztartási viszonyaira, mint a Q.
petraea. Az előrejelző modellek mindkét tölgyfaj esetében a 21. századra a
múltbeli növekedéshez képest 10,8%-ot megközelítő általános növekedési
visszaeséseket jeleznek előre, a várható változások az RCP8,5 forgatókönyv
szerint szignifikánsak. A modellek alapján a növekedés szignifikánsan nagyobb
mértékű visszaesése várható a nedvesebb termőhelyen, mint a szárazabb
termőhelyen. Ugyanakkor a két tölgyfaj jövőbeli növekedése tekintetében nem
mutatkoztak jelentős eltérések. A vizsgálatok eredményei hozzájárulnak a
magyarországi tölgyesek növekedését befolyásoló éghajlati tényezők hatásainak a
megértéséhez
Hivatkozás
Móricz N., Mészáros I., Illés G. Z.,
Garamszegi B., Eötvös C. B., Kern A., Hirka A., Berki I., Borovics A., Hollós
R. & Németh T. M. 2025: Radial growth projections reveal site-specific
futures of different oak species with contrasting water availability in SW
Hungary. - Front. For. Glob. Change
8: 1581222.
Kulcsszavak (magyarul, vesszővel elválasztva és ábécésorrendben, közöttük a tanszéki kutatócsoport neve is):
Támogatók
A munkát a Kulturális és Innovációs
Minisztérium TKP2021-NKTA-43 pályázata és
az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj BO/00291/22/4 (MN) támogatta.
2025. július 5., szombat
Köszöntés
![]() |
| Molnár V. Attila tanszékvezető egyetemi tanár |
2025. július 1., kedd
Cikk az Environmental Pollution című folyóiratban
Megjelent Garda Tamás első szerzőségével a Long-term treatments with microcystin-LR and diquat reveal their differences in the induction of oxidative stress responses and mitotic alterations in terms of stress recovery in Arabidopsis roots című cikk az Environmental Pollution (Elsevier, Q1) című folyóiratban. A cikk szabadon olvasható és letölthető itt.
Abstract
Microcystin-LR (MCY-LR), a widespread natural cyanobacterial
toxin is a potent inhibitor of type 1 and 2A protein phosphatases (PP1, PP2A),
inducing oxidative stress as well. Diquat (DQ) is a herbicide that inhibits
electron transport to induce strong oxidative stress. Both compounds are
affecting natural environments as well as plant and human health. We conducted
a comparative analysis on their long-term (48 h) effects on reactive
oxygen species (ROS) production, mitosis and histone H3 phosphorylation in root
apical meristems of wild-type and PP2A-related mutants of Arabidopsis
thaliana. MCY-LR did not increase ROS levels in any of the
genotypes, but increased significantly the activity of ROS scavenging
peroxidases (PODs) in Col0. DQ decreased ROS levels, but did not affect PODs.
The paradoxical effect of DQ indicated the initiation of cell death processes.
Mitosis was not affected by MCY-LR, but inhibited by DQ. Interestingly, MCY-LR
as a phosphatase inhibitor did not affect histone H3 phosphorylation in mitotic
cells, but DQ had an increasing effect. As we have shown previously, most of
the above parameters changed differently at shorter (24 h) exposures: both
compounds increased ROS levels in the phosphatase mutants, while POD activities
were not affected; inhibition of mitosis or arrests in early mitosis, as well
as increases of histone H3 phosphorylation levels occurred in the presence of
both compounds. To conclude, Arabidopsis
is able of recover partially and transiently from MCY-LR induced stress at
long-term exposure, but this is not true for DQ. The environmental relevance of
these findings is discussed.
Összefoglalás
A
mikrocisztin-LR (MCY-LR) egy széles körben elterjedt természetes
cianobakteriális toxin, amely az 1-es és 2A típusú fehérjefoszfatázok (PP1,
PP2A) erőteljes gátlója, és emellett oxidatív stresszt is kiválthat. A diquát
(DQ) egy olyan gyomirtó szer, amely az elektrontranszport gátlása révén
erőteljes oxidatív stresszt idéz elő. Mindkét vegyület hatással van a
természetes ökoszisztémákra, valamint a növények és az emberi egészség
állapotára is. Tanulmányunkban összehasonlító vizsgálatot végeztünk a két anyag
hosszú távú (48 órás) hatásairól az aktív oxigéngyökök (ROS) termelésére, a
mitózisra, valamint a hiszton H3 foszforilációjára vonatkozóan az Arabidopsis
thaliana vad típusú és PP2A-hoz kapcsolódó mutánsainak gyökércsúcsi
merisztémáiban.
Az MCY-LR
egyik vizsgált genotípusban sem növelte meg a ROS-szintet, ugyanakkor a Col0
genotípusban jelentősen fokozta a ROS-t semlegesítő peroxidázok (POD-ok)
aktivitását. Ezzel szemben a DQ csökkentette a ROS-szintet, de nem befolyásolta
a POD-aktivitást. A DQ ellentmondásos hatása a programozott sejthalál
folyamatainak beindulására utalhat. A mitózisra az MCY-LR nem volt hatással, a
DQ azonban gátolta azt. Érdekesség, hogy bár az MCY-LR foszfatáz-inhibitorként
működik, nem befolyásolta a hiszton H3 foszforilációját a mitotikus sejtekben,
míg a DQ fokozó hatást mutatott.
Korábbi
eredményeink szerint rövidebb (24 órás) expozíció esetén a legtöbb vizsgált
paraméter másképp változott: mindkét vegyület fokozta a ROS-termelést a
foszfatáz-mutánsokban, miközben a POD-aktivitás változatlan maradt. A mitózis
gátlása, annak korai fázisában való megakadása, valamint a hiszton H3
foszforiláció fokozódása mindkét vegyület jelenlétében megfigyelhető volt.
Összefoglalva,
az Arabidopsis részben és átmenetileg képes regenerálódni az MCY-LR
által kiváltott stresszhatásokból hosszabb távú expozíció esetén, ugyanakkor ez
a képesség a DQ esetében nem figyelhető meg. Eredményeink környezeti szempontú
jelentőségét is tárgyaljuk.
Hivatkozás
Garda T., Juhász G. P., Kelemen A., Mathur J., Ujlaky-Nagy L., Freytag Cs., M-Hamvas M., Riba M. & Máthé Cs. 2025: Long-term treatments with microcystin-LR and diquat reveal their differences in the induction of oxidative stress responses and mitotic alterations in terms of stress recovery in Arabidopsis roots. – Environmental Pollution 382: 126748.
Támogatók:
A
munkát a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal OTKA K120638
és a Debreceni Egyetem Tudományos Kutatási Alap
(DETKA) Áthidaló Alap pályázatok támogatták.










